Eljött az az idő, amikor már nem segít a csillámpóni, meg a meditálás, eljött megint az igazi munka ideje.

Most megint fel fog értékelődni az emberség, a szándék, és a tettek. Elmúlt a gyermekek kora, amikor egy lájk gombbal mindent (majdnem mindent) el tudtál rendezni, le tudtad okézni, mert most már ez nem lesz elég.

Mostantól nem lesz értelme mindenféle idézeteket kiposztolni, mert lassan mindenki rá fog ébredni, hogy ez nem segít senkin.

Eljött a kövek kora. A kő egyetlen, időtlen, és szíve sincs, csak a tények érdeklik. A tények azok, amik ezentúl meghatároznak téged.

Ne posztolj, inkább emeld fel a segged, és nézz szét, mennyi ember van körülötted, akiknek egy pacsi is elég, hogy jobban érezze magát. Ez a vírus azért van, mert itt volt az ideje. Lelketlenek vagyunk, mindig rohanunk, hajszoljuk a boldogságot, pedig ott áll a garázsban, vagy a konyhaajtóban.

Zárkózzunk be, mert kell, de éljük át, és rájövünk, hogy amiért mindig elrohantunk otthonról, amit kergetünk... Az csak otthon van.

Össze lettünk zárva, a túlélésért, őseink érdekében (akik már a gyermekeink szintjén vannak), itt az idő, hogy visszatanuljuk azt, amit belénk kódoltak. Éljünk a családban, éljünk a családnak.

Vedd észre, a boldogságot nem a boldogságos posztolásokkal fogod elérni, ez egy orbitális hazugság volt mindig is.

Ne posztolj.

Menj ki, köszönj a szomszédnak.

Menj ki, éld az életed.

A világmegmentős posztok akár 2 óráig is élhetnek. Te meddig akarsz élni? Úgy igazán...

A boldogságért igenis meg kell dolgozni, akár szenvedni is, mert mindennek ára van.

Most fizetjük.

Nem kell csillámpóni, nem kell Namaste ikon, nem kell semmi ide. Az kell, hogy magad körül 2 méteres körzetben el legyen rendezve minden. Ez a vírus üzenete. Ha mindenki rendet tart maga körül, akkor nem lesz miről beszélni. Képes vagy rá?

Szerintem már tudom a megoldást, hogy fog eljönni megint az aranykor. Ez a szitu ki fogja takarítani azokat, akik nem érettek a változásra.

A konokokat, az önfejűeket, a butákat, és az ostobákat is.

A kövek kora után csak az fog megmaradni, akik el tudják vetni a magot a következő aranykor hajnalára.

Miért olyan hosszú az aranykor, ki agyalt már ezen?

Az aranykor azért lett aranykor, mert volt ideje megcsinálni magát. Ehhez idő kell.

Az aranykort mi már nem fogjuk megérni, de tudunk tenni érte, hogy megint eljöjjön.

Én már egy öreg lélek vagyok, az elmúlt 20 életemben sem hittem, és mikor kiröhögtem a fáraó nagy emberét, akkor gyorsan váltanom kellett.Életet. Ahogy még álmodok Vietnámról, és arra ébredek, hogy az a 8 golyó a hátamban már nem is fáj annyira, miközben arccal előre esek be a rizsföldbe, a zsenge palánták közé...

Én már nem hiszek semmiben, csak figyelem, hogy mit jeleznek az időn átívelő antennáim.

Én már nem tudok vallásos lenni, én már nem tudom odadobni a tudatomat semmilyen csoportnak, hogy csináljatok velem azt, amit akartok.

Ennyi élet után már tudok mosolyogva cinikus lenni, úgy megélni a pillanatom, hogy már az sem érdekel, hogy nem volt meg, hiszen mindet, mindent átéltem már.

Tapasztalatom önteltségnek hat, őszinteségem és leplezetlen véleményem nagyképűségnek, de most vagyok azon a szinten, hogy elmúlt életeim össze tapasztalatához hozzáférek, azokat tudom alkalmazni, és a mások javára fordítani, hiszen ez a végső cél.

Engem már nem büntet az élet, minden mozdulatom azonnal szembejön velem, legyen az jó, vagy rossz.

Mégis élek.

A mostani horoszkópom szerint nekem nincs is szívem, de ez ebben a formában nem igaz.

Néha visszasírom azt, amikor még nem láttam ennyit, nem érzékeltem ennyit, a boldog tudatlanság szakaszát (ami ebben az életemben nem tartott túl sokáig), de végeredményben nem bánom. Elindultam az úton, amin nincs visszaút.

A tudatosság nagyon kemény dolog, akkor ott, nem mindenki meri bevállalni, hogy a jegyére fel legyen pecsételve úgy, hogy elmész ide, de a visszaút gyötrelmeit neked kell megoldanod.

Amiért írok. :)

Az élet alapvetően szép, a hiányosságai adják azt az izgalmat, amiért bevállaltad. Ez a vírushülyeség egy állapot. Vagy megoldod, vagy mész, és kiderül, hogy szintet léptél-e. Itt nem a közösségről van szó, itt most rólad van szó.

Ez a kövek kora.

Most fog kiderülni, hogy az a kő, ami téged rejt, mennyire lesz képlékeny, alakítható, és az is, hogy gyémánt leszel/vagy, vagy gránit.

Mindkettőnek megvan a maga feladata, egyik sem ér többet a másiknál, de most kiderül, hogy milyen fajta kő vagy is te. Meg én is.